Minden esetben az alapelv azonos: A helyiség hőmérsékletének változásakor valamilyen beavatkozó jelet küld jellemzően a kazán számára, hogy az változtasson az üzemmódján...

Például túlfűtés esetén kapcsoljon ki, vagy kapcsoljon be, ha a helyiséghőmérséklet a kívánt érték alatt van.

A kiadott jel általában egy kontaktus (kapcsoló) nyitása, vagy zárása. Ezt feszültségmentes kontaktusnak hívjuk és ez az általános.

Egyre általánosabb, hogy a termosztát digitális jelekkel, úgynevezett bus-on (pl.:E-BUS, KNX, LPB BUS) keresztül kommunikál a kazánnal.
Ezek az eszközök pontosabb szabályozásra képesek és több információval is rendelkeznek a kazán állapotáról.

Ezen berendezések egy része már internetes kapcsolaton keresztül is menedzselhetők, de az alapelv marad, a helyiség hőmérsékletét kell optimális értéken tartani.

A termosztátok többsége alkalmas kontaktus nyitására- vagy zárására a hőmérsékletváltozás hatására, bekötéstől függően. A hűtési üzemre is alkalmas típusoknál a váltó érintkezők működése átkapcsolható.

Vannak kifejezetten egy kazántípushoz gyártott folyamatszabályozású termosztátok, amikor a kívánt helyiséghőmérséklet pontos beállításának érdekében a termosztát analóg, vagy digitális értéketeket közöl a kazánnal, és annak a teljesítményét szabályozza. Ezeket legtöbbször nem is a szobatermosztát szóval illetik, hanem pl. beltéri egységnek, kezelőnek, vagy távvezérlőnek hívják.

Általában ezek a berendezések is elláthatók on-off( be-ki) szabályozású termosztátokkal, azonban körültekintően kell eljárni, nehogy rossz megoldást válasszunk.

Általában elmondható, hogy próbálkozós bekötéskor pontosan három esély van, vagy minden sikerül és működni fogy, a másik, hogy nem működik de nem megy tönkre, a harmadik, hogy fény és hangjelenségek kíséretében a termosztát elveszíti eredeti rendeltetését, bár ajtókitámasztónak például tökéletes marad.
Bonusz esemény lehet még a kazán kivégzése a kisfeszültségű csatlakozási pontokon keresztül történő hálózati feszültséggel.

A legegyszerűbb szobatermosztátok nem tartalmaznak elektronikus eszközöket csak egy egyszerű bimetálos kapcsolót. Amikor az az igény még állító gombjuk sincs. 

Előnyük, hogy olcsók, viszonylag megbízhatóak. Hátrányuk a kapcsolási pontatlanság, ami lehet, hogy csak 0,5 celsius fok, de ha belegondolunk, hogy csak ez 3% túlfogyasztást okozhat, lehet hogy az árelőny hamar elfogy.

A szobában kialakult hőmérséklet mérésére valami más módszert kell alkalmazni. Kaphatók elegáns szobahőmérők, de ezek árát inkább a termosztátra célszerű költeni.

A következő lépcső a digitális kapcsoló áramkört, és nagy kijelzőt tartalmazó szobatermosztátok.Ezeknek a termosztátoknak nagy előnye, hogy nagyon pontosak, rendkívül egyszerűen kezelhetőek. Kifejezetten alkalmas állandóan otthon tartózkodók számára. Az idősebb felhasználókkörében rendkívül kedvelt.

Ez a termosztát vezeték nélküli kivitelben is kapható.

A megtakarítás amit egy jól kiválasztott szobatermosztát használata esetén elérünk, két ok miatt van.

Az első:

Van egy cél hőmérséklet, amit adott helyiségben tartani szeretnénk. Ennek mértéke sok mindentől függ, embere válogatja.

Tudnunk kell azonban, hogy 1 celsius fok hőmérséklet emelés kb. 6%-al több energia felhasználást jelent. Könnyen kiszámítható, hogy a legolcsóbb megtakarítás a hőmérséklet csökkentése. 25 fok helyett 22 fok, és pillanatok alatt a gázszámla 18%-al csökken!

Iszonyú pénzbe kerül ennyi megtakarítást elérni például falszigeteléssel, vagy kazáncserével.

Sajnos van egy határ, 20 fok alatti hőmérséklet nem igazán komfortos. WC-ben, folyosón, garázsban, lépcsőházban viszont lehet kevesebb. Ez a dolog a termosztatikus radiátorszelepek szakterülete.

Szóval, ha kitaláltuk mekkora hőmérsékletet szeretnénk, az pontosan tartani kell, mert az ingadozás ha felfelé tér el, akkor energiát pazarolunk, ha lefelé, nem érezzük jól magunkat.

Ezért pontos termosztátok kellenek, lehetőleg öntanulók.

A másik:

Ha nem vagyunk otthon, vagy ha alszunk, és betakaróztunk a nagy dunyhával, miért nem lehetne hidegebb? Had maradjon meg a kis gázszámla.

Kellene egy olyan termosztát ami beállítható, mikor milyen meleg legyen otthon! Természetesen ilyen már létezik.

Elképzelhető, azonban, hogy több napra elutazunk, és mire hazaérkezünk, szeretnénk meleg lakásba érkezni. Megoldható, erre való a szabadság funkció.

Mi történik akkor, ha összeveszünk nyaraló partnerünkkel és idő előtt érkezünk haza? Hideg lesz a lakás?

Nem, de ez nem a "feleségemmel mentem nyaralni" gombbal állítható be! Egyszerűen hazatelefonálunk, hogy induljon el a fűtés, mert jövünk! Ezt a dolgot a telefonos modemek tudják.

Amennyiben 2016-ban már nevetségesnek tartjuk egy telefonos modem beépítését, nincs se
mmi probléma az internetes elérés is megoldható. Erre és az összes további felsorolt problémára kínál megoldást a Synco Living rendszer amiről bővebben a következő cikkünkben olvashatnak.

Ugyanez a megoldás alkalmazható hétvégi házunkban, nyaralónkban.

Összefoglalva: a fűtést úgy kell használni, mint a világítást. 

Otthon vagyunk, bekapcsoljuk, elmegyünk, lekapcsoljuk. Átmegyünk a hálóból a nappaliba, hálóban le, nappaliban be. Nyilvánvalóan van ésszerű kapcsolgatás, de a korszerű rendszerek ezeket mind tudják.

A takarékosság legalapvetőbb tartozéka azonban egy jó minőségű, jó helyre felszerelt, jól beállított szobatermosztát.

Miért fontos a szobahőmérséklet pontos szabályozása?

Nézzük a fűtéstechnika egyik alapképletét:

Q= A x U x ΔT

Összesen négy ilyen van, ezért tart átlagosan egy főiskola négy évig! ;))

(a hozzáértők és okostojások most ne figyeljenek!)

Q - ennyi hőt kell befektetnünk az épület fűtésébe, utána jön egy szorzat, és ugye ennek bármelyik elemének csökkentésével a szorzat értéke ( a hőszükséglet, és az ennek fedezésére fordított energia és annak ÁRA!) csökken.

Nézzük sorba:

A - az épület külső felülete

(ritkán változik, csökkenthető: le kell bontani a fél házat)

U - a falak, nyílászárók, födémek hőáteresztő képessége

(na, ez sem változik percről percre, csökkentése utólagos szigeteléssel, nyílászáró cserével érhető el)

ΔT - a külső és a belső hőmérséklet különbsége

A külső hőmérséklet adott, sokat nem tehetünk, legfeljebb elköltözünk melegebb éghajlatra. (Úgyis van, hogy küldenek!)

A belső hőmérséklet a mi játékterünk, értékét ésszerű mértékig csökkenthetjük, fontosabb azonban, hogy csak akkor fűtsünk, amikor kell!

Távollétünk esetén, éjszaka, csökkentsük a helyiség hőmérsékletét.

Innentől csak matek van:

1 Cº csökkentés ~ 6% megtakarítás!

25 fok helyett 22 fok és máris 18%-ot takarítottunk meg befektetés nélkül!